AZ EURÓPAI RÁDIÓS KAMPÁNY

A Respect Word program része volt az úgynevezett „rádiós kampány”. Annak riportjai, interjúi, beszélgetései, összeállításai a partnerek által közösen kidolgozott etikai kódex ajánlásai alapján születtek, hogy bemutassák a helyzetet, és jó példát szolgáltassanak a médiumokban felbukkanó gyűlöletbeszéd ellen.  Egyúttal feladatunknak tekintettük, hogy felhívjuk az európai polgárok figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek az emberi jogok érvényesülése illetve a migrációs folyamatok valamint az etnikai és vallási kisebbségek helyzetének konfliktusából adódnak.

Elengedhetetlen, hogy az európai médiumok olyan uniós alapértékek kezdeményezőjeként és közvetítőjeként lépjenek fel, mint a béke, a tolerancia és az emberi jogok. Ezért ez a rádiós kampány, amely 150 rádióállomás segítségével 7 országban zajlik, olyan témákat dolgoz fel és elemez, amelyek a humanitárius válság közegében a kulturális sokszínűséghez kapcsolódnak, és olyan kezdeményezéseket, programokat indítanak el, amelyek segítik egy új, az integráción, tiszteleten és emberi jogokon alapuló terv megvalósítását.

2017 végétől kezdték el minden országban sugározni a műsorokat és 6 hónapon át volt országonként hallható a 20 rádióműsor. A partnerek médiahálózatán keresztül így akár 4 millió hallgatót érhettek el Európában az összeállítások.

A gyűlöletbeszéd szociálpszichológiai alapjai és történelme

Mit tehetünk a gyűlöletbeszéd ellen? Hogyan fékezhetnénk meg a „szörnyeteget”? 8 ország 20 részes rádiós sorozata kezdődik több közösségi rádióban. Az első adás a gyűlölet forrásait, történelmi és társadalmi okait boncolgatja – Csepeli György előadása alapján. A különbözőségek eredete, nyelvi megjelenései és a több nyelv, amely az ellentétek forrása. A konfliktusok eredete – az etnocentrikus világképek. A mások…

A gyűlöletbeszéd jogi szabályozása

A Tisztelet hangján projekt keretében szervezett konferenciasorozat több előadása szólt a gyűlöletbeszéd elleni jogi fellépés lehetőségeiről. Bodrogi Bea sajtójogász, Koltay András, a Médiatanács Tagja, Köves Slomó rabbi ismertették az elmúl két évtized jogalkotói küzdelmeit Magyarországon, a szólás szabadsága és a verbális gyűlölködés korlátozásának kettősségében. A magyar jogfejlődés kis késéssel követte a társadalmi mozgásokat és mára már szigorúbb, mint a rendszerváltás idején volt, amikor a szólás szabadságának védelme volt az erősebb társadalmi követelés.

Hogyan jelenik meg a gyűlöletbeszéd a nevelésben

Mikor gyerekeink olyan környezetben élnek és nőnek fel, melyben az utcán, a médiában folyamatosan a gyűlölet és intolerancia mintáit látják, akkor hogy fogják a következő generációk megvalósítani azt a társadalmat, amiben a másik mássága egy izgalmas beszélgetés alapja és nem a kirekesztés forrása. Először Trencsényi László pedagógussal beszélget Görög Mása arról, hogy mit tud tenni a pedagógus társadalom ebben a helyzetben, mikor az iskolákban megnövekedett az agresszió. DR. Deák Dániel a magyar társadalom kettészakadásról és kiszolgáltatottságáról, valamint ennek hatásáról beszél, valamint a közös nyelv hiányáról és a súlyosbodó kényszerekről vet fel gondolatokat.  Végül Tímár Andrea két marokkói – magyar középiskolástól tudja meg, tapasztalnak-e magukkal szemben előítéleteket és előfordult-t velük, hogy ők maguk ítéltek meg másokat.

Kormányzati kommunikáció és gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd a félelmeink és megoldatlanságaink tükre is, és központilag motiváltan gyűrűzik be a gyűlöletbeszéd a hétköznapjainkba. Persze a félelemet az elhallgatás és kibeszéletlenség is erősíti. Éppen ezért hoz nemzetközi példákat a beépült gyűlöletbeszédről és a nyílt beszédről a műsor elején Tóth Mónika, majd Ceglédi Zoltán politológust kérdezi arról, hogyan lehet egy központi kormányzatot felelőssé tenni azért, hogy elharapózik a gyűlöletbeszéd a társadalomban, aki azt emeli ki, hogy az alternatíva hiánya mennyire befolyásolja a gyűlöletreakciók erősödését. Közben megszólalnak felvételről politikusok, mely felvételekből élő képet kapunk a magyar közállapotokról – a zsidózás, iszlámellenesség, romaellenesség megdöbbentő megnyilvánulásait hallhatjuk.

A gyűlöletbeszéd és menekültügy

A   sorozat 5. adásában a menekültekhez kapcsolódó gyűlöletbeszéd a téma. Miért választotta a kormány a valódi és problémamegoldó kommunikáció helyett a félelemkeltés és gyűlöletbeszéd romboló kombináció? Hogy jutottunk el a kerítésépítéstől a plakátkampányokig, és mit lehet tenni?  Először Juhász Attilát halljuk, aki e beszédrészletben átfogó képet nyújt a hazai menekült helyzetről. Szerencsére vannak jó példák is. megszólal Földvári Balázs fordító, aki családjával együtt fogadott be otthonába egy afgán menekült családot. Végül Pocsuválszky Alíz, a MIGSZOL munkatársa mesélt az elmúlt 2 év tapasztalatairól, valamint arról, hogyan változott a magyar lakosság hozzáállása a menekültekhez az elmúlt években.

A gyűlöletbeszéd és a migráció – Magyarországon.

Az „idegenek” és a magyar lakosság viszonya, elfogadottság és elutasítás, az ország útja az utóbbi 2 évben az utóbbi jóformán teljessé válásáig. Kormányzati hecckampány versus civil segítség – példák sora Juhász Attilától (közvélemény-kutató), civil szervezetektől és Földvári Attilától (lakásába menekültcsaládot befogadó) A sorozat mai adása a gyűlöletbeszéd és az idegenek, manapság konkrétan a migráns jelenség „kapcsolatáról” szól. Rövid és a lényeges elemeket kiemelő összefoglalását halljuk a hazai menekült helyzetnek. Információkat kapunk a hivatalos álláspontról, a migránsok lakossági fogadtatásáról, nemzetközi megítéléséről és a hazai szervezetekről, amelyek intézményesen segítenek az ide érkezőknek. Kalauzunk – Tóth Mónika mikrofonja előtt – Faragó Renáta, a Menedék migráns segítő szervezet szakmai vezetője (a gyakorlat) és Juhász Attila (kutató)

Gyűlöletbeszéd és antiszemitizmus

Magyarországon a migránsok ellen beindított kampány a kormányzati fegyvertár minden elemét mozgósítva néhány év alatt a muzulmán ellenességet és az arabellenességet az alig mérhető néhány százalékról a népesség csaknem kétharmadának szintjére emelte. A magyarországi antiszemitizmus valamelyest csökkent ebben az időben – állította a beszélgetésben Radnóti Zoltán, aki szerint valószínűleg az lehet az ok, hogy a gyűlölet tárgyai a muzulmánok, a migránsok lettek. A kormányzat több nyilatkozata is segített ebben, mert zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus kapcsán. A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat felelős szerkesztője szerint új antiszemitizmus körvonalai érzékelhetőek Európában, amelynek megjelenése hamarosan Magyarországon valószínűsíthető. Ennek a lényege, hogy az palesztin-izraeli konfliktusban a palesztin álláspont nevében, a palesztinok érdekeinek védelmében fogalmazódik meg az izraeli nézetek kritikája és antiszemitizmusa. Radnóti Zoltánnal és Gadó Gáborral Vicsek Ferenc beszélgetett

Gyűlöletbeszéd és iszlamofóbia

A gyűlöletbeszéd egyik legáltalánosabb formája, amikor valamilyen konkrét tárgyat adnak gyűlöletnek. Ebben az adásban Tóth Zoltán vendégeivel arról beszélget, hogy a különböző vallású emberek képesek-e egymással konstruktív párbeszédre, tudnak-e egymás vallásáról egymást megértve beszélgetni. A vendégek: Oszama Burgla, iszlámhívő bicskei szakorvos, Fritz Zsuzsanna a Bálint Zsidó Közösségi ház vezetője, Várhelyi Iván magyar keresztény. A vendégek saját maguk és a vallásuk elleni előítéletekről, valamint arról mesélnek egyéni történeteiken keresztül, hogy élik meg azokat a gyűlölet megnyilvánulásokat, amik a közelmúltban egyre gyakrabban jelennek meg a társadalomban. Ahogy Oszama fogalmaz, egyre nehezebben élem meg, ahogy a vallásom ellen folyamatos gyűlöletbeszéd folyik. Mindhárom vendég a párbeszéd és a közösségek egymás iránti nyitottságának fontosságát hangsúlyozta.

Gyűlöletbeszéd a romákkal szemben

Olyan rég óta és olyan mélyen beleívódott mindennapjainkba a hazai cigánysággal összefüggő gyűlölködés, hogy ha nem akarjuk, hogy így maradjon, ha meg akarjuk változtatni a helyzetet, ehhez komoly erőfeszítésekre, kellő időre és főképpen bizalomra van/lesz szükségünk egymás számára. A műsorban Szabó András beszélgetett Ignácz Józseffel, az egykori Rádió C, volt főszerkesztőjével és Setét Jenővel, roma jogvédő aktivistával.

Gyűlöletbeszéd és a fiatal cigányság.

Honnan szerzik – e témában – ismereteiket, kik „nevelik”, miféle hatások érik őket. Referenciaemberek, másféle tapasztalatok, a vélemény ütköztetések hiánya és következményei. Cigány és nem cigány  gyerekek között a kommunikáció a félreértések, és előítéletek miatt nehézkes – mindkét oldalon. Ezek nagyrészt az iskolákban sem változnak. A szegregáció problémáit Mohácsi Erzsébet, a gyerekek általános beilleszkedési, együttélési gondjait Ignácz József,  az iskolai integráció komponenseit, a kölcsönös kulturális tájékozatlanság hátulütőit Kádár Iván elemzi. Szabó András szerkesztő tájékozott választott témájában és oldott stílusban beszél nehéz kérdésekről.

A hazai civil szervezetek helyzetéről

A kommunikációs tér, ami körülveszi munkájukat, a mai Magyarországon, nagyon színes. Segítség, egyetértés ugyanúgy tapasztalható tevékenységükkel kapcsolatban, mint gyanakvás, alkalmanként gyűlöletbeszéd – leginkább a hivatalosság részéról. Hallunk a szervezetek „e turbulenciával” szemben követett magatartásáról Móra Veronikától, (Ökotárs) Varga Mátétól (Civil Kollégium – igazgató) és Peták Pétertől, ő a pécsi helyzetről beszél a műsor szerkesztőjének, Péterfi Ferencnek.

Az előítélet, a rossz hír, a gyűlöletbeszéd

– és akik ellene küzdenek. Példák és szervezetek Péterfi Ferenc műsorában. Lőrincz Marcell alapítványa mindenféle megkülönböztetés ellen tevékenykedik – fő feladatuk az ismeretlentől való, alapvetően a tudatlanságban gyökerező többségi félelem oszlatása. Gyakorlati példákat is mutat a műsor – kiadványok, emberek közvetlen kapcsolata és lehetőség szerinti ismerkedése, az „Élő Könyvtár”-ban a kölcsönös kommunikáció használata, egymás megismerésére kulturális események szervezése, Németh Andrea 20 éve működő Artemissio alapítványa minden életkorú embernek, emberhez szól. Vannak nyílt programok rendészeti, egészségügyi területen dolgozóknak. A Komment programban pl. iskolásokkal beszélgetnek hetenként gimnazisták. Ízelítő emberekről,  akik másokat,”idegeneket”, nehézségekkel küzdőket közelebb igyekeznek hozni egymáshoz és főként az őket nem ismerő „többséghez”.

Gyűlöletbeszéd  a hajléktalanok, a szegénység, a kirekesztettek ellen.

Félelemkeltés, a lecsúszás veszélye, a negatív vélemények hirdetése – terjedőben, a magyar társadalomban és a közvélemény alkalmankénti manipulálásában. A műsor bemutatja a média jelentős szerepét, és azt, hogy a problémakör kezelésében, a politikai játszma részeként egyes erők felhasználják hangulatkeltésre, az előítéletek erősítésére a szegénységet.(Ilyen pl. a cigányok életének tendenciózus bemutatása). Az ilyen jelenségek ellen küzdők igyekeznek strukturális, emberi jogi megközelítéssel ellen tartani a néha nemtelen törekvéseknek, amelyeknek nem ritkán eszköze a gyűlöletbeszéd A műsor bevallott célja a társadalmi szolidaritás és felelősség felkeltése és erősítése. Tóth Mónika Misetics Bálint szakértővel elemzi a mai hazai állapotokat

Gyűlöletbeszéd és szexuális kisebbségek

Az LMBT emberek magyarországi helyzetéről szóló, ENSZ-nek címzett jelentés alapján higgadt, elemző összeállítás. Viszonylag ismeretlen, kevesek ismerik, ezért hézagpótló a kérdéskör történelmi összefoglalója (Dombos Tamás, szociológus-antropológus, a Háttér Társaság ügyvivője). A társadalmi „hozzáállás” (reagálás a jelenségre) mára rendkívül színes a világban – a jogi szabályozás pl. a halálbüntetéstől a szinte teljes elfogadásig terjed. Görög Mása műsorának második részében a roma emberek szexuális kisebbségeinek, sajátos problémáiról (előítélet, családi konfliktusok, rasszizmus) a MTA kutatója, Máté Dezső beszél – saját szerveződés szükségességéről, az ilyen külföldi példákat is ismertet. Szó esik a média szerepéről és elhangzik: a magyar társadalom lassan halad az elfogadás felé – mondja Karik Cynthia. Sőt, egy más megközelítésben: a megszólaló középiskolások is egyre belátóbbaknak tűnnek – „ha más, nem baj, nem ítélem el, csak furcsa”.  Érdekes, dinamikus, többszínű, tisztázó félóra.

Gyűlöletbeszéd az on-line platformokon.

Szabadjára engedett indulatok – szélsőségek kiélésének fóruma a névtelenség „védelme” alatt. Mostanában a menekültek az első számú célpontok – megtestesítve a lakosságba beültetett félelmeket, előítéleteket. A műsor első részében Erős Ferenc pszichológus elemzi a jelenség okait és a társadalmi hallgatás, felelősség áthárítás valamennyire előrelátható következményeit. Az enyhén szólva nem kívánatos jelenségek visszaszorításának, fel- és megoldásának lehetőségeiről Baracsi Katalin beszél a szerkesztő, Tóth Mónika mikrofonja előtt.

A közszereplők felelőssége és a közéleti beszéd eldurvulása

A folyamat tanúi és – akaratlanul – néha „elkövetői vagyunk. A gyűlöletbeszéd anatómiájáról, okairól és terjedésének néhány összetevőjéről Horgas Péter rendező beszél. A megszólalások tartalmát sajnálatos és életből vett példákkal teljesítik ki. Az együttélés igazi fertőző betegségéről van szó – a történelem erre már szomorú és tragikus eseményekkel nyújtott példákat. A nyugodt beszéd hiánya és a közéleti kultúra, a társadalmi béke elveszőben – „mindennapi ellenségünket” megkapjuk, ha akarjuk, ha nem – mondja Dr. Deák Dániel. Románné Bolba Márta lelkész a hit világának és gyakorlatának erejéről, más lehetséges utakról mond néhány jó, valós példát a szerkesztő Görög Mása mikrofonja előtt.

A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a „mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Gyűlöletbeszéd a közbeszédben

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok.

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról.(Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró